Segesvár, Fehéregyháza, Keresztúr, Udvarhely, Szejkefürdõ, Farkaslaka, Korond | Erdélyi Tábor

Segesvártól

Korondig

Segesvár – Fehéregyháza – Székelykeresztúr – Székelyudvarhely – Szejkefürdő – Farkaslaka – Korond

Marosvásárhelytől mintegy 50 km-re, a Szászföld határán fekszik Segesvár középkori városa, amelynek óvárosa a világörökség részét képezi. Az Alsóváros fölé magasodó Felsőváros girbegurba utcái, ódon épületei mai is középkori hangulatot árasztanak. Sokak számára ismerős a város jelképének is számító óratorony, amely a XIV. században épült. Gyönyörű majolikaborítású teteje 1891-ben készült, a toronyból előtáruló panoráma pedig szemet gyönyörködtető.

A diáklépcsőt megmászva a hegyen álló evangélikus templomhoz érünk. A templom az erdélyi gótikus templomépítészet egyik legszebb darabja. Magyar szempontból azért is nevezetes, mert 1630-ban e helyen választották Erdély fejedelmévé I. Rákóczi Györgyöt.

Az óváros ódon házai közül említésre érdemes az az épület, amelyben állítólag Vlad Tepes havasalföldi vajda született, akiről Bram Stoker Drakula alakját mintázta.

Segesvártól alig néhány kilométernyire található a fehéregyházi sík, ahol Petőfi Sándor valószínűleg életét vesztette. Bem tábornok 1849. július 31-én itt szenvedett vereséget a cári csapatoktól. Az utazó fejet hajt a turulmadaras emlékműnél, megkoszorúzza Petőfi és Bem apó szobrát, és látogatást tehet a Petőfi életútját bemutató aprócska múzeumban. A múzeum egyik termében egy terepasztalon mutatják be a segesvári csata jeleneteit.

Székelykeresztúron a Gyárfás kúriában töltötte utolsó estéjét Petőfi Sándor, hogy másnap reggel innen induljon a segesvári csatába. A kertben látható vén körtefa alatt szavalta el az Egy gondolat bánt engemet … című versét a házigazda leányának.

Az emléktáblán Kányádi Sándor sorai olvashatók:

Haldoklik az öreg tanú,
Petőfi vén körtefája,
azt beszélik,ő látta volt
verset írni utoljára.

Székelyudvarhely, a székely anyaváros a körútunk során csupán egy rövid városnézésre vár bennünket. Rövid sétát teszünk a főtére, számba véve a látnivalókat: a városháza épületét, a református templomot, amely előtt Orbán Balázs szobra található, az egykor református kollégiumot (ma Benedek Elek Tanítóképző), az első világháborúban elesettek emlékére emelt Vasszékely szobrot, a Szent Miklós plébániatemplomot és a Tamási Áron Líceum szecessziós épületét. A főtér túlsó végében látható a szoborpark, amely történelmünk és irodalmunk nagyjainak állít emléket.

Következő állomásunk Szejkefürdő, a legnagyobb székelynek, Orbán Balázsnak a sírja, amelyhez székelykapuk sora vezet fel a domboldalon. A nagy polihisztor rajongásig szerette székely nemzetét, gyalog járta be a Székelyföld minden települését, hogy 1873-ban megjelentesse háromkötetes művét A Székelyföld leírása címmel.

Farkaslakán született a nagy székely író, Tamási Áron. Szülőházában emlékkiállítás tekinthetünk meg, a falu végén pedig felkeressük az író síremlékét, Szervátiusz Tibor bazaltból faragott alkotását.

Tamási sírján Kányádi Sándor sorai olvashatók:

Kívánhat-e ember többet:
derékaljnak szülőföldet,
s két cserefa tömött árnyát
szemfedőnek.

Tamási sírjától egy kőhajításnyira a nemrégiben felavatott trianoni emlékmű előtt hajtunk fejet.

Körutazásunk utolsó állomása ezúttal Korond, a székely fazekasság központja, ahol állandó kirakodóvásár várja az utazót. A fazekasság mellett a község lakói más népi mesterségeket is űznek, mint például a fafaragás és a taplófeldolgozás.


Kérdése van? Szeretné, ha visszahívnánk?

Írjon nekünk az alábbi űrlap kitöltésével. Kollégáink hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot.